A Mióma bejegyzés először FHM Rendelő-én jelent meg.

A Meddőségi vizsgálatok bejegyzés először FHM Rendelő-én jelent meg.

Az ún. missed ab.-ról (Missed abortion, elmaradt abortusz), annak lehetséges okairól foglalkozunk most, valamint arról, hogy mi a teendő utána.

A legtöbb vetélés az első trimeszterben történik

Vetélésről akkor beszélünk, amikor a terhesség a várandósság 24.hete előtt megszakad. Azt követően már nem vetélésről, hanem halvaszületésről beszélünk. A vetélések nagy része (kb. 70%-80% a) az első trimeszterben történik, azon belül is az első pár hétben. Ilyenkor biokémiai terhességnek nevezzük- bár a megtermékenyítés megtörtént, az osztódás is megindult, ám a beágyazódásnál már problémák léptek fel. Ekkor sok nő még csak nem is tud a terhességéről, így pontos adat nincs arra vonatkozóan, hogy ez a terhességek hány százalékában következik be. Legtöbbször csúszik néhány napot a menzesz.

A vetélések közt megkülönböztetjük a spontán vetélést, amikor mindenféle külső behatás nélkül végbemegy a folyamat (a biokémiai terhesség is ide tartozik). Ezen kívül érdemes megemlíteni az ún. missed ab-ot (missed abortion), ami befejezetlen vetélést jelent, de megkésett vetélésnek is nevezik. Ez is legtöbbször a 12.hét előtt következik be, ám az embrió elhalása után nem megy végbe normál időben a vetélés, a kilökődés folyamata akár heteket is késhet. Ez általában a 6-12.hét közt következik be, és előtte már szívhang is megfigyelhető volt.

Tüneteit tekintve megegyezik a spontán vetélésével, vagyis hüvelyi vérzés, barnás folyás, hasi görcsök, derékfájás hívhatják fel rá a figyelmet (ám van, hogy tünetszegény, és csak a nőgyógyászati UH során derül rá fény).

Kell-e orvosi beavatkozás?

Előfordulhat, hogy az első UH alkalmával látni a petezsákot, benne az embriókezdeménnyel, ám a következő alkalommal már nem. Ekkor csupán az üres petezsákot (blighted ovum) találni, mely gyakran magától felszívódik. Ekkor nincs szükség műszeres befejezésre, ahogy akkor sem, ha a vetélés normál mód lezajlik.

Ha nem ürül ki a méh viszonylag rövid időn belül, két megoldást lehet választani: vagy hagyni, hogy a természet intézze a dolgát (akár hetekig), vagy műszeres befejezéssel az orvos megtisztítja a méhet. Hogy melyiket érdemes választani, azt az orvos és a nő közösen döntik el, hiszen befolyásolja pl. az, hogy mennyire húzódik el a kiürülés, mennyire bő a vérzés, tökéletesen kitisztult-e a méh, milyen fájdalmakkal jár, fennáll-e fertőzés, valamint az, hogy lelki szempontból mi a jobb a nőnek.

Magyarországon jellemzőbb ekkor a műszeres befejezés.

Hogyan tovább?

Missed ab után (akár magától, akár orvosi segítséggel zajlott le) az orvos pihenést javasol, valamint érdemes bizonyos vizsgálatokat elvégezni, hogy kiderüljön, mi is okozta a vetélést. A vetélés, bármily fájó, sokkal gyakoribb mint azt az elszenvedője gondolná, rengeteg okból megtörténhet, így egy alkalommal ha bekövetkezik ezt el kell fogadni, bárkivel megtörténhet, ez a természetes szelekció. Ha ismétlődik ez már más kérdés. Az esetek nagy részében sárgatest elégtelenség a kiváltó ok, ám előfordulhat, hematologiai ok- trombofília, immunológiai okok, fertőzések, pajzsmirigyzavar, kromoszóma rendellenesség, mióma, endometriózis áll a háttérben, az emelkedő életkorral egyre gyakoribb a magzati veszteség (sajnos előfordulhat, hogy nem derül ki, mi is okozta).

Sok nőben megfogalmazódik a kérdés, hogy vajon mikor eshet újra teherbe.

Gyakorlatilag már a következő ciklusban teherbe lehet esni, ám mégis azt javaslom, várjon a nő minimum 2-3 hónapot, hogy a méh nyálkahártyája helyreálljon, ismét fel tudjon épülni. Ezen kívül ez a pár hónap jó arra is, hogy a pár utána tudjon járni, mi is okozhatta a vetélést, valamint kell idő arra is, hogy lelkileg is túl jusson a történteken.

A Missed ab- hogyan tovább? bejegyzés először FHM Rendelő-én jelent meg.

Forrás: https://www.clinicallab.com/

Röviden a petefészek rákról

Petefészekrákról akkor beszélünk, amikor a petefészek abnormális sejtjei kontrollálatlan módon növekedni és osztódni kezdenek, míg végül daganatot képeznek. Ezen ráktípus általában áttétes tumor, vagyis máshonnan indul ki. Ha nem észlelik idejében a rákos sejtek onnan fokozatosan benőnek a környező szövetekbe, és átterjedhet a test más területekre. Sajnos igen gyors progressziót mutat, nagyon hamar okoz áttéteket!

A petefészekráknak különböző típusai vannak, attól függően, hogy a daganat milyen sejtben kezdődött. A petefészkekben előforduló rosszindulatú daganatok többsége (kb. 95%), a csírahámból ered. Kialakulásának kockázata növekszik az életkor előrehaladtával, és leggyakrabban klimax után fedezik fel.

Fontos a korai felismerés

A National Ovarian Cancer Coalition jelentése szerint 78 nőből 1-nél diagnosztizálnak petefészekrákot élete során. Ha a petefészekrákot korán észlelik, még mielőtt a petefészkeken túlra terjedne, nagy a túlélés esélye- azonban sajnos legtöbbször túl későn észlelik. A petefészekrák korai felismerése csak minden ötödik esetben fordul elő, pedig az American Cancer Society szerint a korai stádiumú petefészekrák 5 éves túlélési aránya 93-98 százalék körüli.

Gyakran nem tulajdonítanak figyelmet a jeleknek

Korai stádiumában a petefészekrák nem mutathat észrevehető jeleket. Amikor a tünetek megjelennek, ezek gyakran olyan tünetek, amelyeket általában olyan gyakoribb állapotokhoz társítanak, mint az irritábilis bél szindróma és a húgyútifertőzések. Sok ember számára ez azt jelenti, hogy a petefészekrákot nem fedezik fel addig, amíg el nem terjed. Ez végső soron csökkentheti az ilyen típusú rák túlélési arányát.

A leggyakoribb jelek a következők:

Haspuffadás: a puffadás a leggyakoribb tünet a petefészekrákos betegeknél. Bár normális, ha puffadást érez nagyobb lakmározás után vagy a havi ciklusa körül, a folyamatos puffadás, amely akár három hétig is minden nap fennáll, már nem tekinthető normálisnak. A puffadás gyakran összefügg a folyadék felhalmozódásával a hasban. Ez főleg a hasi vérellátás és a szervezet folyadékelvezető képességének megváltozása miatt következik be.

Alhasi/deráktáji fájdalom: a petefészekrák gyomor-bélrendszeri tüneteket is okozhat, beleértve a székrekedést, görcsöket és hasi fájdalmat. Igen könnyű mással összekeverni, ám ha több hete fennáll, ráadásul más tünetek is csatlakoznak hozzá, már jelzésértekű lehet. A petefészekrákos nők körülbelül 39 százaléka tapasztal hasi fájdalmat. A fájdalom érzése személyenként változhat: vannak, akik erős nyomásról számolnak be, mintha belülről szorítanák, másoknak olyan, mint a menstruációs görcs. Ahogy a daganatok nőnek, nyomást gyakorolhatnak a test más részeire, beleértve a beleket, a hólyagot, a végbélt és a gerincet.

Állandó fáradtság: a rákos megbetegedések gyakran okoznak krónikus fáradtságot, melynek hátterében általában a daganat kiváltotta vashiány, vérszegénység áll.

Fogyás: az étrend vagy a testmozgás változtatása nélkül felmerül a rosszindulatú daganat esélye, ha rövid időn belül jelentősebb súlytól szabadul meg.

Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás: szinte az összes nőgyógyászati daganatnál megjelenik, ám gyakran fertőzésre utal, mely könnyen kezelhető. Ha közösülés során lép fel vérzés, azért okolható hüvelyszárazság és fertőzés is, ám daganatra is felhívhatja a figyelmet. Ha menopauza után tapasztal vérzést, mindenképp gyanakodni szükséges rosszindulatú daganatra!

Diagnózis után azonnali kezelés

Amennyiben felmerül a petefészekrák gyanúja, vagy ha a családjában előfordult már a daganat, úgy a hüvelyi ultrahangon túl szükség van vérvizsgálatra (beleértve olyan tumormarkereket, mint az Ca-125, AFP HE-4), valamint képalkotó vizsgálatokra is (CT/MRI) Ha kiderül, valóban petefészekrák okozza a panaszokat, úgy műtéti kezelés indokolt, melynek során legtöbbször eltávolításra kerül a méh, méhkürt is a petefészkek/vezetékek mellett. Ezen kívül kemoterápiára, daganatellenes gyógyszeres kezelésre is szükség van (akár még a műtét előtt is).

A A petefészekrák jelei, melyeken gyakran átsiklanak bejegyzés először FHM Rendelő-én jelent meg.

Az endometriózis egyre gyakrabban kerül diagnosztizálásra, mely a meddőség, a fájdalmas menstruáció és az erős alhasi görcsök gyakori oka. Dr. Hernádi Balázs, az FHM Rendelő nőgyógyásza az állapot jellemzőiről, stádiumairól beszélt.

Méhnyálkahártya bárhol lehet

Az endometriózis az az állapot, amikor a méh belsejét bélelő nyálkahártya (endometrium) nem csak a méhben van jelen, hanem máshol is (jellemzően a hasüregben). Előfordulhatnak ekkor különböző szerveken, általában a beleken, petefészkeken, petevezetékeken, hashártyán, ritkábban tüdőben az agyban, orrüregben. Ezeken a helyeken megjelenve is ugyanúgy követi a ciklust, a hormonális változásokat- vagyis megvastagszik, majd leválik. Viszont mivel nem tud a hüvelyen keresztül a menstruációs vérzéssel távozni, így ott marad, és gyulladást, hegesedét, cisztákat, csomókat hoz létre. Ez az oka annak, hogy az endometriózis könnyen vezet teherbeesési nehézségekhez és hasi-alhasi fájdalmakhoz.

Az endometriózis stádiumai

Az endometriózis szakaszainak elkülönítéséhez az Amerikai Reproduktív Orvostudományi Társaság (ASRM) szakaszokat hozott létre, melyben figyelembe veszik az endometriosis kiterjedését, mélységét, valamint azt, hogy a test mely területe érintett. 

Eszerint a következő stádiumok léteznek: minimális (I. szakasz), enyhe (II. szakasz), mérsékelt (III. szakasz) és súlyos (IV. szakasz). Az osztályozás pontrendszert is használ a könnyebb besorolás érdekében. Enyhe esetben 15-ös vagy annál kisebb a pontszám, míg a 16-os vagy annál magasabb mérsékelt vagy súlyos szakaszra utal. Fontos tudni, hogy a betegség súlyossága (vagy pontszám) nem feltétlenül áll egyenes arányban a fájdalom/tünetek mértékével!

Az Endometriosis Foundation of America további osztályozást is javasol a pontosabb állapot meghatározás céljából, mely az elhelyezkedést is figyelembe veszi.

Felületes hashártyai endometriózis: ez a leggyakoribb. A lapos, kisebb károsodások a hashártyára, a medenceüreget belülről borító rétegre is kiterjednek, viszont nem hatolnak be a hashártya alatti részbe.

Petefészek endometriózis-ciszta: endometriózis során olykor a petefészkekben kialakulhat ún. endometrióma, ami egy olyan ciszta, melynek fala endometriózisos területeket tartalmaz. A cisztában alvadt vér található (ezért „csokoládécisztáknak” is nevezik).  

Mélyen infiltráló (beszívódó) endometriózis (DIE) : előrehaladott típus- ekkor a hibás endometrium a hashartya felszíne alatt több mint 5 mm mélyre behatol.

-Ma, a #ENZIAN besorolás adja a legpontosabb leírást egy endometriotikus lézióról. Ebben a nemzetközi besorolási rendszerben betűk és számok alapján pontosan meghatározható az endometriosis kiterjedése és elhelyezkedése.Endometriotikus ciszta kezelése:

Infiltráló Endometriosis ( DIE ) kezelése:

A FHM rendelő az endometriosisról: bejegyzés először FHM Rendelő-én jelent meg.